Of course!

Évtizedek óta dédelgetett álmom valósult meg 2009. május 4.-én Debrecenben a Főnix stadionban.Itt lépett színpadra a szintetizátor mágus, a példakép Jarre.3 barátommal együtt
részesei lehettünk annak a csodának, amit a Mester varázsolt hang, illetve látvány terén.
Nehéz leírni azt amit ott átéltünk, Lipi barátom egy írásában profin megfogalmazta, így "ellopom" ezt az élménybeszámolót.(köszi Lipi!)
Annyit szeretnék előzetesen én leírni, hogy kettőnk közös dalaiból készült egy demo cd, mely a D.N.A. címet viseli, nos ez a cd Jarre mester kezébe került, és türelmesen várjuk, hátha egyszer szabadidejében véleményt ír rá.
A cd borító egyik példányát Jarre aláírta, melyet otthon kincsként őrzök...
Íme az ígért írás, természetesen minden sorával egyetértek, illetve rám is vonatkozik.

Elfogult vagyok.
Aki ismer tudja... azt is hogy miért mondom ezt...
6 éves voltam mikor először hallottam az Oxygene-t. Azóta rajongok a szintetizátorokért,
a szintetizátor muzsikáért. És persze magáért Jarre zenéjéért.
Immáron 30 éves álmom vált valóra 4-én este...
Napok óta egyre izgatottabban vártam, hogy eljön majd a perc... mikor minden elsötétül...
mikor már pattanásig feszülten várjuk az első hangokat, az első fényvillanásokat,
amelyek megtörik majd a csarnok csendjét,és a feszült várakozást felváltja
az a soha el nem felejthető élmény,amelyet egy Jarre koncert hagy az emberben.
Három editor és egy "laikus". Mint a négy muskétás :) Pulsar mint Porthos,
Thunder mint Athos, Lipi mint Aramis (a kis szerénytelen híú ifjú :D:D:D )
no és persze a sorból picit kilógó Vahúr barátom mint Dartagnan :)
A koncert előtt fél órával egyszerre éreztük mindannyian a csalódást látván milyen kevesen jöttek el a koncertre.
Mi magyarok újra "büszkék lehetünk magunkra"! :( Promóció nélkül várni egy egy ilyen előadót,
nem kis bátorságra vagy elbizakodottságra vall. Esetleg finoman kifejezve is nem kis bátorságra.

A csarnok fele üres maradt még a nyitány felhangzásakor is.
A csalódáson azonban felülkerekedett az a rajongással teli csodálat,
amellyel a színpadon és környékén végigfuttatva szemünket szinte éreztük az addigra
már bemelegített szintetizátorokban folyó, kóborló áramot... a felőlük áradó hőt... az illatot...
Igen kedves editorok! Ezeknek a hangszereknek már illatuk van nem szaguk! :)
Testközelből látni egy ARP 2600-at, egy Theremin-t, egy MOOG Modular-t olyan érzés
nekünk szintetizátor rajongóknak, mint a rally rajongóknak érezni az égett gumi szagát a prológon...
A színpad berendezése, a felvonultatott hangszerek jó részt megegyeztek a
2008-as Oxygene turnén már megismert konfigurációval.
Egy-egy modernebb eszköz is helyet kapot az új hangszerelésnek köszönhetően,
így például Jarre szekciójában a szólózáshoz egy NORD LEAD.
8 után nem sokkal aztán leoltották a lámpákat. A csarnok sötétségbe borult.
A közönség időről-időre megújuló és felerősöső tapssal, ovációval csalogatta a zenészeket.
Majd egyszerre felcsendültek a Chronologie jól ismert taktusai, akkordjai.
Minden kék fényben úszott és elkezdődött a csoda.
Az első zeneszám után a Mester üdvözölte a közönséget,
bemutatta egyébként más jól ismert társait; Francis-t, Dominque-ot és Claude-ot majd pestiesen szólva "belecsaptak a lecsóba"...
Minden élőben zajlott. Minden hang élőben került megszólaltatásra. 4 zenész nyolc keze és nyolc lába működtette,
vezérelte a hangszereket és a szekvenszereket. A turné első állomása volt ez a Debreceni koncert.
Mindannyian sejtettük, hogy nem lesz még kiforrott a produkció. Hál' Istennek így is volt.
Voltak hibák, bakik amelyek azonban helyett, hogy zavarták volna a zene élvezetét,
csak színesebbé tették azokat. Főleg az olyan rajongók számára akik szinte ütemről-ütemre
ismernek minden Jarre szerzeményt.
Két album (a ZooLook és a Teo&Tea) kivételével minden albumról szerepelt zeneszám a repertoáron.
Mind újra hangszerelve.
A fénytechnika látványos, erőteljes és jól illeszkedő volt a zenéhez. Professzionális látványban
volt részünk abban bizony nem volt hiba.
Időnként Jarre bácsi (ne feledjük: 60 éves elmúlt a mester) egy-egy szólójából nem hallatszott az első egy-két hang; egy gyors pillantás oldalra a keverőpult felé ám addigra már hallottuk is "felúszni" az adott hangszínt arra a hangerőre amitől az ember nem csak hallja, de érzi minden apró csontjában, porcikájában is a zenét.
Majd' két órás volt a produkció a ráadással együtt. De én így is keveseltem :)
Koncert végén még nem mentünk haza....Volt még egy álmunk, vágyunk, reményünk...
Körülbelül egy évvel ezelőtt itt a MusicEditor-on ismerkedtem meg Pulsar-al. S bár (mint azt most jól táthattuk) külsőre nem hasonlítunk, a zenei elképzeléseink, az agyunk gondolatmenetei annál inkább. Pulsar folyton ösztökél, ösztönöz, tanácsokkal lát el engem, segít a zeneszerzésben éppúgy mint a master-elésben. Közös szerzeményeinket már hallhattátok itt az ME-n is. Pulsar "nyomásának" eleget téve, a koncert előtt hétvégén készítettem egy 37 perces audio CD-t, amin rajta van egy évnyi közös munkánk eredménye... hogy majd megpróbáljuk valahogyan eljuttatni a Mesterhez... hátha mond róla egy-két keresetlen szót nekünk...
Tisztelt Olvasó!2009. május 4-én 23:47 perckor Pulsar&Lipi első közös albumát a 7 tételt tartalmazó D.N.A.-t Monseiur Jean Michel Jarre a szintetizátor zene úttörője és Mestere magához vette! :) Előbb vagy utóbb talán meg is hallgatja... ha pedig valóban minden álmunk valóra válik Pulsar-al, véleményét is megosztja majd velünk a zenénkről. Erre vonatkozó szóbeli kérésemre ugyanis a maga franciás akcentusú angolságával csak ennyit felelt miközben "A CD-t" hátra nyújtotta asszisztensének:
- Of course!