Tavasszal vettem ezt a kis fát egy akció keretén belül.Érdekelt, hogy tényleg olyan kényes kis jószág-e, mint ahogy hírlik.Hát tanúsíthatom, tényleg kényes.Ahogy megvettem, rögtön kivettem a táljából, mert volt egy szép kis kövem, gondoltam elég hosszúak a gyökerei, és én majd szépen lassan ránevelem.Hirth János tanácsára, nem a betekerős módszert választottam, hanem áztatott agyagba lett mártogatva a gyökérzet többször, így védve a kiszáradástól.
Árnyékos helyen volt, de nem szélárnyékos.Másnap jött egy nagy szélvihar,
estére már lógtak a kisfa levelei, kezdtek fonnyadni.
Kétségbeesésembe azonnal levettem a szikláról, langyos vízzel lemostam a gyökereit, cserépbe ültettem, jól meglocsoltam, és ráhúztam egy nylonzacskót.Szerencsémre stamm kis fa, mert néhány nap múlva szépen ledobálta a beteg leveleit, (gondolom egy jót röhögött rajtam), és úgy döntött nem helyezi át székhelyét az örök vadászmezőkre.
Szépen rendbe jött 2 hét fólia kúra után.
Nem mertem felvállalni újra a sziklára ültetést, inkább beültettem egy kis tálba.
A fenti kép ma készült, szerencsére ilyen vidáman éldegél..remélem még jó sokáig.
BIOLUX-ba van ültetve, lakásban tartom ablakpárkányban, és 2 hetente kap Bonsai Doktor tápoldatot.
